A szervezett hegymászás kialakulása Magyarországon

Az MHSSZ történetének rövid összefoglalója

1966-ban a Magyar Természetbarát Szövetség Hegymászó Bizottságaként megalakult a Magyar Hegymászó Klub. Vezetője Nógrádi Gyula volt.

1969-ben ötéves szívós küzdelem után az MHK 400 fős minimálisan kötelező létszámmal visszakerült a Prágában rendezett kongresszuson az Alpinista Szövetségek Nemzetközi Uniójába (UIAA), amelynek 1932-ben alapító tagja volt, s amelynek tagságát 1945-ben vesztette el. A hegymászást az UIAA-ban 1932-1945 között a Magyar Turista Szövetség képviselte. A Magyar Hegymászó Klub tehát 1969-től létezik a külföld számára. (Az igazi cél az akkori felvétellel a Szovjetunió UIAA tagságának előkészítése volt.)

Skerletz Iván, a Tájékozódási Futószövetség főtitkáraként, mint sportszakember, 1973-tól szerkesztette a Hegymászó Híradót, 1976-tól vezette a Hegymászó Bizottságot. Az ő kezdeményezésére létrejött a hegymászó élgárda. A mászóélet felpezsdült.

Péterváry Gábor 1985-től 1987-ig vezette a bizottság munkáját és egyben ő volt annak utolsó vezetője is.

1987. november 21-én az Őszi Hegymászó Találkozón hivatalosan is megalakult az addig csak "papíron létező" (az 1969-ben UIAA tagságot nyert MHK jogutódjaként) Magyar Hegymászó Klub. Vezetője dr. Nagy Sándor lett.

Ez a szervezeti forma a 2000. novemberében Salgótarjánban rendezett Őszi Hegymászó Találkozóig állt fenn, ahol végül a magyar hegymászók egyesületek eldöntötték, hogy a jövőt sportszövetségben képzelik el. Az addig "hontalan" sportmászók csatlakozásával 16 jogilag is rendezett keretek között működő egyesület Budapesten 2000. december 7-én megalakította a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget. Az új felállásban is dr. Nagy Sándor maradt az elnök, aki 2009-ig vezette a Szövetség munkáját.

Az eltelt évek során a Szövetség tiszteletbeli tagja címet Bucsek Henrik után megkapta sir Edmund P. Hillary (a Mount Everest első megmászója), Jerzy Kukuczka (a második ember, aki Földünk mind a 14 nyolcezres csúcsát megmászta), Szendrő Szabolcs és Babcsán Gábor. 2009-ben a leköszönő dr. Nagy Sándort a közgyűlés tiszteletbeli elnökké választotta.
1991. óta a magyar hegymászás érdekében sokat tett személyek jutalmazását szolgálja a Zsigmondy Emil Emlékplakett. (Eddig Dékány Péter, Ozsváth Attila, Rácz Zsolt és Futó Endre kapta meg.)

A Szövetség éves kiadványa, a Hegymászó 1997 óta Évkönyvként jelenik meg, és csereviszony alapján több külföldi szövetség és szakfolyóirat kerül ennek révén a Szövetség könyvtárába. A hegymászót az évek folyamán többen is szerkesztették. Dezsényi Jánostól Ozsváth Attila vette át, őt Rácz Zsolt követte, 1997 óta pedig Farkas Péter a főszerkesztője.

Szövetségi támogatással illetve saját kiadásban kerültek ki a következő kiadványok:
Dr. Zsigmondy Emil: Alpesi kalandozások, az 1889-ben Lipcsében megjelent Im Hochgebirge első magyar nyelvű kiadása, 2004.
Mountaineering - az Amerikai Alpin Klub oktatókönyvének magyar nyelvű kiadása, 2005.
Magyarország Sziklamászó Kalauza, 2007.
Adam Piechowski: A Tátra főgerince, 2007.

A MHSSZ jelenleg is tagja a nemzetközi szövetségnek (UIAA). Az UIAA az 1991. évi rendes közgyűlését Budapesten az MHK szervezte. 2006 óta Farkas Péter személyében magyar tagja van az UIAA elnökségének.

Még az MHK keretén belül 1991-ben megalakult a Versenybizottság, amely megalkotta és meghirdette a versenyszabályokat, meghirdette a Magyar Kupa versenysorozatot, amely azóta is minden évben szerepel a versenynaptárban.

Az eseménynaptárban több olyan rendezvény is szerepel, amelyek már hagyományosan évek óta folyamatosan megrendezésre kerülnek. Ilyenek az Aggtelek Kupa (2009-ben már a XXXVI. volt, ez a legrégibb folyamatos rendezésű sziklamászó verseny a világon), a Magyar Síalpinista Rally (1984 óta) és a Hegymászó Triatlon (1988 óta). Minden év szeptember utolsó vasárnapján hagyományosan megtartjuk a hegymászók Kegyeleti Emléktúráját a pilisi Vaskapun.

A magyar hegymászás központi és sarkalatos kérdése mindig a fiatalokkal való foglalkozás és az oktatás volt. Az oktatás ma már az egyesületek hatáskörébe tartozik. Az oktatás összefogását, egységesítését és vizsgáztatásának rendjét a Magyar Hegymászó Oktatói Kollégium végzi. 2004. óta a Testnevelési Egyetem Továbbképző Intézetében sportoktatói és edzői képzésben vesznek részt.

2009-ben - 22 évi munka után - leköszönt az elnöki posztról dr. Nagy Sándor. Utódának a küldöttgyűlés Farkas Pétert választotta, s az elnökségbe is bekerült néhány új ember. Az új elnökség legfontosabb feladata egy új, a sport- és hegymászó szakágakat markánsabban elkülönítő szervezeti felépítés kidolgozása a 2009 őszére tervezett rendkívüli küldöttgyűlésre.

A versenymászásban a legnagyobb nemzetközi sikereket Komondi Csaba érte el, aki gyorsmászásban a világranglista 4. helyére is felkerült. A szintén világviszonylatban is számottevő eredményeket elérő Székely testvérek - Székely Gábor és Székely Andrea - bár külföldön élnek, magyar színekben versenyeznek.

A magyar sziklamászás is felfelé ível: új nehéz hazai mászóutak születnek és a külföldi nehéz utak magyar átmászása, valamint új utak megnyitása is egyre gyakoribb. Mivel mászható szikláink a legtöbb esetben védett nemzeti parkok területén fekszenek, ezért a Szövetség feladata a mászás engedélyeztetése. Ebben a szellemben készült el a legújabb magyar sziklamászó kalauz is. Hasonlóan fontos kérdés a sziklamászó iskolák környezetének védelme, melyre a "Én tisztán mászom" program hívja fel legjobban a figyelmet, és tesz a legtöbbet ennek érdekében.